Blogolj!
Május 21., csütörtök

Budavár visszafoglalása

2020.05.21.
Ragnar Volarus

1849. május 21-én ért véget Budavár ostroma, a Görgey Artúr vezette honvéd hadsereg ezen a napon foglalta vissza az ország ősi fővárosát. 

Miután április 26-án, Komárom mellett a honvédek megfutamították a Schlik és Haynau által vezetett osztrák főerőket, adva volt a kérdés, hogy az eredményes tavaszi hadjárat hogyan folytatódjon. Egyik lehetőségként az osztrák csapatok üldözése merült fel, de ezzel az előrenyomuló magyar csapatok számos kockázatot vállaltak volna, hiszen a korábban aratott győzelmek egyike sem volt megsemmisítő erejű.

A másik lehetőség az ősi főváros, a Hentzi által védett Budavár visszafoglalása volt. Ez nem ígérkezett nehéz feladatnak, hiszen a kor haditechnikájához mérten a budai védművek már elavultak, ráadásul a honvédek nyomasztó fölényben voltak a körülbelül 5000 fős osztrák védőkkel szemben. Buda visszafoglalását Kossuth Lajos politikai okokból – a nemzetközi visszhang és a közvéleményre gyakorolt hatás miatt – is szorgalmazta, így április 29-én a feldunai hadsereg nagy része megindult Buda felé.

Az Aulich-féle I. hadtesttel együtt 31 000 fősre duzzadó honvédsereg május 4-én érkezett meg a falak alá, ekkor Görgey egy fogoly osztrák tiszt révén üzenetet küldött Hentzi számára. A fővezér levelében egyfelől megadásra szólította fel a vár védőit, másrészt kérte a parancsnokot, hogy a küzdelmet a pesti oldal és a civil lakosság megkímélésével vívják meg. Hentzi válaszul tüzérségével bombázni kezdte a pesti rakparton álló klasszicista épületsort – és később a Víziváros épületeit is – mely az ostrom 17 napja alatt teljesen el is pusztult.

Ez egyértelmű válasz volt, így a nyugati oldalon felállított magyar tüzérség is lőni kezdte a vár falait, és Kmety György még május 4-én kísérletet tett a vár ellátását biztosító vízvédmű lerombolására. Az ostrom első napjaiban bebizonyosodott, hogy elhúzódó küzdelemre kell számítani, egyrészt a védők kitartása, másrészt a tüzérség elégtelen rombolóereje miatt. Görgey néhány nap után Guyon Richárdtól kért ostromágyúkat, melyek május 16-tól kezdve a Nap-hegy felől folyamatosan lőtték a vár falait. 

A tüzérség eredményei nyomán a május 17-ről 18-ra virradó hajnalon felderítő századok megpróbálkoztak egy rohammal, de ezt a védők akkor még visszaverték, mivel a nyugati falakon ütött rés nem bizonyult még elegendőnek a bejutáshoz. Május 21-én hajnali három órakor aztán Görgey eredményes rohamot indított: az ágyúsor össztüze után Nagysándor József I. hadteste átjutott a falakon, miközben Aulich II. és Knézich III. hadteste északi és déli irányból támadta a kapukat.

Miután a honvédsereg betört a Várba, maga Hentzi állt csapatai élére, szuronyrohamát azonban elsöpörték, Buda pedig Görgeyék kezére került. Az osztrák parancsnok helyettese, Alois von Alnoch megpróbálkozott még a Lánchíd felrobbantásával, de az aknák végül az ő életét oltották ki. A 17 napon át vívott ostrom során a magyar hadsereg katonái közül 368 fő esett el és mintegy 700-an sebesültek meg, ezzel szemben az osztrák védők vesztesége 710 fő volt, illetve fogságba esett további 4000 katona. 

Az 1849. május 21-i diadalmas budai bevonulás a szabadságharc egyik legdicsőbb pillanata volt, melyet ugyanakkor később számos történész és szakértő a helyzeti előny és az idő elpocsékolásaként értékelt. A fényes győzelmet egyébként később maga Görgey is egyik legnagyobb taktikai hibájának minősítette. Ebben az esetben felmerül a történelmietlen kérdés, hogy milyen egyéb célt tűzhetett volna maga elé a Magyarország területének nagy részét felszabadító honvédsereg.

Másfelől minden spekuláció haszontalan, ugyanis éppen Buda elfoglalásának napján találkozott Varsóban Ferenc József császár I. Miklós (ur. 1825-1855) orosz uralkodóval, hogy segítséget kérjen tőle a magyar szabadságharc leverésére. A Paszkievics herceg vezetésével hamarosan meginduló, 200 000 fős haderőt mozgósító intervenció olyan körülmény volt, mely a magyar tervektől függetlenül a császári hatalom javára döntötte el a küzdelem sorsát.

Névnapok

Konstantin, Andorás, András, Andrej, Dévald, Mirella, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila

Események

1502
Joao da Nova Castella portugál szolgálatban álló spanyol hajós felfedezte az Atlanti-óceán déli részén Szent Ilona-szigetét, Napóleon későbbi száműzetésének helyszínét.
1849
I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár Varsóban végleg megállapodott az orosz hadsereg magyar forradalom elleni intervenciójában.
1877
Kikiáltották Románia függetlenségét.
1899
Megkezdődött a magyarországi szakegyletek és szakszervezetek I. országos kongresszusa Budapesten.
1904
Párizsban megalakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA).
1951
Megkezdték az állam által nemkívánatosnak nyilvánított személyek kitelepítését Budapestről.
1955
Átadták a forgalomnak az újjáépített Északi összekötő vasúti hidat. (65 éve)
1975
Bemutatták a Chorus Line című amerikai musicalt New Yorkban. (45 éve)
1991
Merénylet áldozata lett Radzsiv Gandhi volt indiai kormányfő.
2004
A Cannes-i filmfesztiválon Antal Nimród Kontroll című filmje kapta az Ifjúsági Díjat (Prix de la Jeunesse).
2009
Ugyan Anita első magyar nőként feljutott (oxigénpalack segítségével) a 8848 méteres Mount Everestre, a világ legmagasabb hegycsúcsára.
2017
Svájcban népszavazáson a többség támogatta a kormány tervét, hogy mondjanak le az atomerőművekről, és térjenek át a megújuló energiaforrások használatára.

Születések

1471
DÜRER, Albrecht német festő és grafikus
1855
VERHAEREN, Émile flamand származású francia nyelven író belga költő (165 éve)
1860
EINTHOVEN, Willem Nobel-díjas holland orvos, fiziológus (160 éve)
1880
ARGHEZI, Tudor román költő, író, újságíró, műfordító, akadémikus (140 éve)
1905
EGRI István színész, színházigazgató, rendező, kiváló művész (115 éve)
1920
RÉBER László kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész és könyvillusztrátor (100 éve)
1921
SZAHAROV, Andrej Nobel-békedíjas orosz atomfizikus, polgárjogi harcos
1930
GERGELY István Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, érdemes művész, kiállítás-tervező (90 éves)
1935
KARÁTSON Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, Munkácsy Mihály-díjas festő (85 éve)
1940
SHERIDAN, Tony brit zenész, gitáros-énekes (80 éve)
1966
FREI Tamás újságíró, szerkesztő, riporter
1974
SOLTÉSZ Erzsébet Jászai Mari-díjas színésznő

Halálozások

1895
SUPPÉ, Franz osztrák operettszerző (125 éve)
1915
MARTIN, Pierre-Émile francia mérnök, a Siemens-Martin acélgyártási eljárás egyik feltalálója (105 éve)
1916
GÖRGEI Artúr honvédtábornok, a szabadságharc utolsó vezetője
1935
ADDAMS, Jane Nobel-békedíjas amerikai nőmozgalmi vezető, újságíró (85 éve)
1940
MÉSZÁROS Ervin olimpiai bajnok vívó, honvéd százados (80 éve)
1949
MANN, Klaus német író, publicista
1974
KRONBERGER Lili négyszeres műkorcsolyázó világbajnok, az első magyar világbajnok
1985
VERŐ József kétszeres Kossuth-díjas vaskohómérnök, akadémikus (35 éve)
2000
MIELKE, Erich (kelet)-német politikus, hírszerző, a hírhedt Stasi főnöke (20 éve)
2010
VADÁSZ Gyula Jászai Mari-díjas rádiórendező, érdemes művész (10 éve)
2016
TARICS Sándor olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök, haláláig a legidősebb ötkarikás bajnok a világon

Időjárás

Csütörtökön derült lesz a reggel, majd kora délutánra több helyen megnövekedhet a gomolyfelhőzet, csapadék azonban nem valószínű. Az északi, északkeleti szelet élénk, többfelé erős lökések kísérhetik. Hajnalban 4-10, délután 18-23 fokot mérhetünk.

18-23 °C

Top hírek

Napló ma

Ki ne hagyd!

EMLÉKEZTEK DÁRDAI ÉLETE EGYIK LEGSZEBB GÓLJÁRA? - videó

Újra látogatható a hévízi Schulhof sétány

Kisteherautó hajtott a tüntető tömegbe Floridában (videó)

A Heysel-tragédia óta már semmi nem ugyanaz mint korábban

Blogstar video

Közösség

Most írtátok

Ön szerint mire költi a BKIK a vállalkozók 5000 forintos befizetését?

Szavazok
Fontos a véleményed. Ne tartsd magadban, BLOGOLJ!
Ha üzenni szeretnél nekünk, itt azonnal megteheted:

Elküld

Még több