Blogolj!
Február 13., csütörtök

70 éve fejeződött be Budapest ostroma

2020.02.13.
Ragnar Volarus

A második világháborúban hetven éve, 1945. február 13-án hallgattak el a fegyverek Budapesten.

A Vörös Hadsereg 1944. szeptember utolsó napjaitól már a Trianoni Magyarország területén harcolt. Horthy Miklós kormányzó október 15-i kiugrási kísérletének kudarca, a nyilas hatalomátvétel után a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front offenzívát indított, hogy menetből foglalja el Budapestet. A nem kellően előkészített támadás elakadt, ezután a magyar főváros bekerítését tűzték ki célul. Megtisztították a Duna bal partját Bajától egészen Pestig, a Bükk és a Mátra vidékét pedig a Miskolc-Gyöngyös-Hatvan vonalig. November végén Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja a Dunántúlon dél felől a Balaton vonaláig nyomult előre a németek által kiépített Margit-vonalig, egyúttal a Duna jobbpartján tört észak felé Budapest irányában.

A nyilasok eleinte nem akarták csatatérré változtatni a fővárost: megkezdték a kormányszervek kiköltöztetését az ún. gyepűszállásokra, a "nemzetvezető" Szálasi pedig fontolgatta, hogy kéri Hitlertől Budapestet nyílt várossá nyilvánítását. (Ez már korábban is felmerült, a nyílt várost nem védik, de a támadók sem bombázzák vagy lövik.) A Führer azonban erre nem volt hajlandó, Budapestet, amelyet az Ausztriába vezető út kapujának tartott, minden racionális katonai megfontolással szembe menve "erőddé" (Festung Budapest) nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy a várost házról házra kell megvédeni, ha pedig a lakosság ez ellen lázadna, azt erőszakkal le kell verni. A parancsot végrehajthatatlannak nevező Hans Friessner tábornokot, a Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport parancsnokát leváltották, helyére Otto Wöhler tábornokot nevezték ki. A "Budapest erőd" parancsnoka az SS IX. hegyi hadtestének élén álló Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok lett, akit még a német hadseregben is őrültnek tartottak, de vakbuzgón teljesítette a parancsokat. A várost védő magyar erők parancsnoka, Hindy Iván a védelem megszervezésébe nem szólhatott bele.

A szovjet gyűrű szenteste záródott be Budapest körül, ahol már december 10-én kihirdették a hadiállapotot. Az életviszonyok egyre súlyosabbá váltak, nem volt gázszolgáltatás, villany is csak napi 2-3 órán át, hiány volt élelmiszerből és egy idő után már ivóvízből is, de a nyilas rémuralom alatt folyt a zsidók kivégzése, s szaporodott a katonaszökevények száma. A körülzárt városban mintegy 800 ezer polgári lakos és 90-100 ezer német és magyar katona tartózkodott, a támadó szovjet Budapest Csoport együttes létszáma mintegy 150-170 ezer főt tett ki (a szovjet vezetés Moszkvának 190 ezres védősereget jelentett.) A főváros megszabadításából kivette részét a szovjetek oldalán harcoló Budai Önkéntes Ezred is, amely túlnyomórészt átállt magyar katonákból verbuválódott.

A védők Hitler parancsa értelmében elutasították a megadásra felszólító december 29-i ultimátumot, a jegyzéket átnyújtó parlamenterek (Steinmetz és Osztapenko kapitány) máig vitatott módon életüket vesztették. Másnap megkezdődött az ostrom, a támadók a tüzérségi előkészítés után is csak igen sok áldozatot követelő elkeseredett harcokban, házról házra tudtak előre nyomulni. Január 15-én elérték a Nagykörút vonalát, 18-án kijutottak a Dunáig, ezzel Pest egésze szovjet kézre került,a Budára visszavonuló németek felrobbantották a még álló két Duna-hidat, a Lánchidat és az Erzsébet hidat. A hegyes-dombos budai oldalon folyó harcok során a védők fokozatosan a budai Várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, a repülőtérként használt Vérmező eleste után pedig végleg leállt, a három nyugatról indított német felmentő akció sikertelennek bizonyult. A Várban rekedt német és magyar egységek, amelyeknek élelmük és lényegében lőszerük is elfogyott, február 11-én megkísérelték a kitörést. A reménytelen és hatalmas áldozatokat követelő akció kudarcba fulladt, a több mint 40 ezer katonának csak negyede tudott áttörni a szovjet vonalakon és eljutni a budai hegyekbe, a 30-40 kilométerrel nyugatabbra húzódó német vonalakat már csak 700-an érték el. A többieket elfogták vagy kivégezték a szovjetek, öt nap alatt mintegy húszezer katona halt meg. Másnap a megmaradt védők nagyobb része megadta magát, február 13-án az utolsó ellenálló egységek is letették a fegyvert. Budapest elfoglalását Moszkvában díszsortűz adta a lakosság tudtára.

Az 52 napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, második Sztálingrádnak is nevezik. Az ostromló szovjetek mintegy 80 ezer halottat és 240 ezer sebesültet, a védekező német-magyar erők halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 100 ezer embert vesztettek, ehhez járult a mintegy 38 ezer polgári áldozat. A főváros épületeinek egyharmada elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, a Várban és környékén 789 épületből csak négy lakás maradt sértetlen. Kiégett a pesti Vigadó, a budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat. A pincékből lassan-lassan előmerészkedőket hatalmas romhalmaz várta, az újjáépítés évekig elhúzódott.

Névnapok

Benignusz, Ella, Füzike, Gergely, Jordán, Katalin, Levente, Linda, Maura, Relinda

Események

1689
Szigetvár felszabadult a 122 éves török uralom alól.
1849
A magyar szabadságharc idején, a képviselőház elfogadta a rögtönítélő bíróságok felállításáról szóló törvényt.
1895
Lyonban kiállították a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. (125 éve)
1935
Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága döntött arról, hogy létrehozza a főváros XIV. kerületét Rákosváros elnevezéssel. (85 éve)
1945
Befejeződött Budapest ostroma, Buda szovjet elfoglalásával a fővárosban véget értek a harcok. (75 éve)
1956
Megkezdődött a munka a Déli-sark (Antarktisz) első állandó szovjet kutatóállomásán, a Mirnijen (magyarul: Békés).
1960
A Szahara-sivatag középső részén, a Reggane-oázis közelében Franciaország kipróbálta első "atomszerkezetét", elvégezte első kísérleti nukleáris robbantását. (60 éve)
1978
A budai Várban megnyitották a felújított Várszínházat.
2007
Egy géppisztolyból 15 lövést adtak le a Rendőrségi Igazgatási Központ budapesti, Teve utcai székházára. A máig ismeretlen elkövető elfogása érdekében a rendőrség tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.
2012
Felbocsátották az első teljesen magyar fejlesztésű és építésű műholdat, a Masat-1-et, amely 2015. január 10-én a Föld légkörébe visszatérve fejezte be küldetését.
2019
A NASA bejelentette, hogy véget ért az Opportunity nevű marsjáró 2003 óta tartó küldetése.

Születések

1805
DIRICHLET, Gustav Lejeune francia származású német matematikus (215 éve)
1842
PONORI THEWREWK Aurél orvos, antropológus, akadémikus
1865
CSÓK István kétszeres Kossuth-díjas festő, kiváló művész, Magyar Örökség Díjas (155 éve)
1870
GODOWSKY, Leopold lengyel származású amerikai zeneszerző és zongoraművész (150 éve)
1887
CSÁTH Géza író, zenekritikus
1907
RAJZ János Kossuth-díjas színész
1910
SHOCKLEY, William Bradford Nobel-díjas angol származású amerikai fizikus (110 éve)
1920
LUZSICZA Lajos Munkácsy Mihály-díjas festő, érdemes művész (100 éve)
1940
KÓTAI József Ferenczy Noémi-díjas ötvös és éremművész (80 éves)
1945
PLACHTOVICS Vilmos Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész (75 éves)
1950
ANTAL András Ferenczy Noémi-díjas keramikus (70 éves)

Halálozások

1883
WAGNER, Richard német zeneszerző, az operairodalom egyik legnagyobb alakja
1960
HALÁPY János festő, grafikus, a "Balaton festője" (60 éve)
1996
BALSAM, Martin Oscar-díjas amerikai filmszínész
1997
id. RUBIK ERNŐ Kossuth-díjas repülőmérnök, repülőgép-tervező
2015
ERDÉLYI Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, folklorista, a nemzet művésze (5 éve)
2018
ZALAVÁRY Lajos Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze
2019
TANDORI Dezső Kossuth-díjas író, költő, a nemzet művésze

Időjárás

Csütörtök napközben elsősorban fátyolfelhők szűrhetik a napfényt, az időnként megjelenő gomolyfelhőkből számottevő csapadék sehol sem valószínű. Kezdetben helyenként a nyugati, majd a délies szél lehet többfelé élénk, északnyugaton erős. Hajnalra délnyugaton párássá válhat a levegő. A csúcshőmérséklet 5 és 12 fok között alakul.

5-12 °C

Top hírek

Napló ma

Ki ne hagyd!

Elton Johnnak tüdőgyulladása van, félbe kellett szakítania turnéját

Székkel dobálták meg a Porto afrikai futballistáját

A nő és a kiegyenesített körforgalom

Több millió dollárt hozott az ausztrál bozóttüzek károsultjai javára rendezett koncert

Blogstar video

Közösség

Most írtátok

Fontosnak tartja, hogy a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtést kezdeményezett a nemzeti identitás megtartásáért?

Szavazok
Fontos a véleményed. Ne tartsd magadban, BLOGOLJ!
Ha üzenni szeretnél nekünk, itt azonnal megteheted:

Elküld

Még több