Blogolj!
Február 12., szerda

I. Ferenc magyar király születése

2020.02.12.
Ragnar Volarus

1768. február 12-én született I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835), akinek több mint négy évtizedes uralkodása a Napóleon ellen vívott háborúk, illetve az uralkodó által felépített ultrakonzervatív rendszer nyomán vált nevezetessé.

I. Ferenc Lipót toszkán főherceg legidősebb fiaként, Firenze városában látta meg a napvilágot, miután azonban édesapjának fivére, II. József (ur. 1780-1790) 1790-ben gyermektelenül hunyt el, a fiatalember igen közel került a Habsburg Birodalom koronáihoz. Ferenc öröklése aztán a vártnál jóval korábban következett be, ugyanis az 1790-ben trónra lépő II. Lipót két évvel később váratlanul meghalt, így Ferenc már 24 évesen a dinasztia feje lett. A fiatalember sorsdöntő pillanatban vette át a birodalom irányítását, hiszen a forradalmi Franciaország ezekben a hónapokban küldte el hadüzenetét Bécs számára, ezzel pedig egy egészen 1815-ig, Napóleon bukásáig tartó háborús konfliktus kezdődött Európában.

Ferenc gondolkodását és uralkodását meghatározták az 1789-ben kezdődő franciaországi események: az ancien régime véres bukása, valamint az 1792 után eluralkodó terror rettegéssel és gyanakvással töltötte el az uralkodót, ezért országlása idején a legkisebb változásokat is mereven ellenezte. Ez a paranoia nem csak abban mutatkozott meg, hogy Bécs 1792-től gigászi összegeket áldozott a hatékony titkosrendőrség és cenzúra kiépítésére, hanem magyarázatot ad arra is, hogy a magyar jakobinusok egyébként súlytalan szervezkedését miért fojtották végbe, és miért kreáltak belőle országos hajtóvadászatot.

Magyarországi kormányzását lényegében két markáns szakaszra bonthatjuk: uralkodása első felében a király félelmét és gyanakvását a magyar nemesek is osztották, vagyis Bécs természetes szövetségesekre lelt a pozsonyi országgyűlésben, amit teljes mértékig ki is használt. A jó viszonyhoz persze az is hozzájárult, hogy a napóleoni háborúk hatalmas piacot teremtettek a magyar gabona és szarvasmarha számára, ezáltal pedig hatalmas hasznot hoztak a hazai földbirtokosoknak. Agrárkonjunktúra kezdődött, ezzel párhuzamosan azonban I. Ferenc birodalma egyik tekintélyromboló csapás után szenvedte el a másikat: Bonaparte tábornok 1796-97. évi hadjárata után a Habsburgok kiszorultak Itáliából, a Napóleon császár elleni 1805-ös, majd 1809-es háborúban pedig az 1797-ben kárpótlásul megkapott Dalmácia, sőt, az örökös tartományok egy része is francia, illetve német kézbe került.

A koalíciós háborúban egyébként a magyar rendek mindvégig lojálisak maradtak Bécshez, hiszen Napóleon 1809-es schönbrunni kiáltványa gyakorlatilag süket fülekre talált, a nemesi insurrectio pedig hajlandó volt áldozatot vállalni a kudarccal záruló győri csatában. Ausztria mindeközben folyamatosan vesztett nagyhatalmi súlyából, aminek eredményeként I. Ferenc 1804-ben osztrák császárrá koronáztatta magát, az 1805. évi pozsonyi béke után pedig lemondott a teljesen kiüresedett német-római császári titulusról. A mélypontot 1810 jelentette Bécs számára, ebben az évben ugyanis Napóleon kierőszakolta, hogy I. Ferenc hozzáadja leányát, Mária Lujzát.

Ausztria sorsa Napóleon 1812. évi oroszországi hadjárata után fordult meg, melyben – Metternich kancellár javaslatára – I. Ferenc segédcsapatai is részt vettek, ezután azonban a Habsburg Birodalom csatlakozott a hatodik koalícióhoz, és részt vállalt a Franciaország feletti döntő győzelem kivívásában. Ferenc zseniális diplomatájának, Metternich hercegnek köszönhetően a Habsburg Birodalom és Bécs főszerepet kapott a Napóleon utáni Európa felépítésében, aminek legfőbb alapelve a fennálló politikai rendszer konzerválása, az 1789-es események megismétlődésének megakadályozása lett. Ebben központi szerepet játszott az I. Ferenc, III. Frigyes Vilmos porosz király (ur. 1797-1840) és I. Sándor cár (ur. 1801-1825) által megalapított Szent Szövetség, mely a „rend” védelme érdekében akár fegyveres beavatkozást is kilátásba helyezett.

A fent említett katonai és diplomáciai sikerek egyúttal megalapozták Ferenc országlásának második szakaszát, mely során – mivel érdekei úgy kívánták – habozás nélkül feladta a magyar rendekkel ápolt jó viszonyt. Az uralkodó és nemesi alattvalói között az 1811-es és 1816-os devalváció, vagyis a papírbankók kétszeri leértékelése szakítást eredményezett, hiszen ezzel a pénzügyi manőverrel Bécs önkényesen töredékére csökkentette az agrárkonjunktúra során meggazdagodott nemesség pénzvagyonát. A Szent Szövetség születése után az abszolutizmus megrendíthetetlenné vált, ennek megfelelően pedig I. Ferenc az 1811-12. évi diéta után 13 esztendőn át nem hívta össze a rendeket, a gesztusnak szánt, ám történelmi mérföldkőnek bizonyuló 1825-ös reformországgyűlés után pedig mindent megtett a feudális berendezkedés felszámolására törekvő reformok elgáncsolására.

Ferenc fentebb idézett mondása végül pontos jóslatnak bizonyult, hiszen a Metternich nevével fémjelzett ultrakonzervatív rendszer falán 1835-ig, a császár-király haláláig csak apró repedések keletkeztek. Az uralkodó abban a hitben hunyhatta le a szemét, hogy mentálisan sérült örököse, V. Ferdinánd (ur. 1835-1848) mellett a kamarilla képes lesz majd megőrizni a „régi rendet” a birodalomban. I. Ferenc jóslata azonban éppen azzal vált teljessé, hogy ez nem így történt, hiszen a „népek tavaszán”, 1848-ban nem csak a konzervatív rendszer, de maga a Habsburg Birodalom is végveszélybe került.

Forrás: Rubicon

Névnapok

Eulália, Lídia, Lilla, Lívia, Reginald

Események

1676
Hollandia kifizette a váltságdíjat a Magyarországon korábban ártatlanul gályarabságra ítélt protestáns hitvallókért, akik ezután kiszabadultak. (egyes források szerint 11-én)
1873
Kikiáltották az első spanyol köztársaságot.
1884
Lewis Edson Waterman amerikai üzletkötő, feltaláló szabadalmaztatta a töltőtollat.
1912
Berlin mellett megkezdte működését a Babelsberg filmstúdió.
1924
Megjelent a l`Unitá, az Olasz Kommunista Párt központi lapjának első száma Milánóban.
1931
XI. Pius pápa jelenlétében felavatták a Vatikáni Rádiót.
1934
Ausztriában az Osztrák Szociáldemokrata Párt és fegyveres alszervezete, a Köztársasági Véderőszövetség, a Schutzbund tagjai fegyveres felkelést robbantottak ki.
1941
Angliában kezdték meg először a penicillinkezelést emberen.
1945
Megalakult a Budai Önkéntes Ezred Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. (75 éve)
1952
Megnyílt Bajor Gizi színésznő egykori budai villájában a róla elnevezett színészmúzeum.
1961
A Szovjetunióban útnak indították a Venyera-1 űrszondát, az első mesterséges égitestet, amely megközelítette a Vénuszt.
1974
Moszkvában "hazaárulás" vádjával letartóztatták Alekszandr Szolzsenyicin ellenzéki írót, majd másnap kiutasították a Szovjetunióból.
1982
Felavatták a Budapest Sportcsarnokot. (1999-ben leégett, helyén 2003-ra új sportcsarnok épült.)
2000
A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat bukaresti (SEECP) csúcstalálkozóján elfogadták a Délkelet-európai jó szomszédsági, stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. (20 éve)
2001
Az amerikai NEAR Shoemaker kisbolygó-űrszonda leereszkedett a Földtől kb. 316 millió kilométerre lévő Eros nevű aszteroidára.
2016
Történelmi jelentőségű találkozót tartott Havannában a katolikus és az orosz ortodox egyház feje, Ferenc pápa és Kirill pátriárka.
2019
A macedón kormány bejelentette, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és az alkotmánymódosítás nyomán mostantól hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják az országot.

Születések

1768
I. FERENC magyar király, osztrák császár, II. Ferencként német-római császár
1809
LINCOLN, Abraham amerikai politikus, az Egyesült Államok 16. elnöke
1850
DAVIS, William Moris amerikai földrajztudós, geológus (170 éve)
1900
TELKES Mária magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője (120 éve)
1903
RIDEG Sándor Kossuth-díjas író
1910
ERDEY László Kossuth-díjas vegyész, akadémikus (110 éve)
1923
ZEFFIRELLI, Franco olasz filmrendező
1930
AUGUSZTINOVICS Mária Széchenyi-díjas közgazdász (90 éve)
1933
COSTA-GAVRAS, Constantin Oscar-díjas görög származású francia filmrendező
1938
RADNÓTI Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, drámatörténész
1939
MANZAREK, Ray amerikai rockzenész, billentyűs, a The Doors együttes egyik alapítója
1950
HACKETT, Steve angol rockzenész, gitárművész (70 éves)
1959
BUJDOSÓ IMRE olimpiai bajnok kardvívó, edző

Halálozások

1804
KANT, Immanuel német filozófus, esztéta
1898
BARABÁS Miklós festőművész és grafikus, akadémikus
1955
SZŐKE SZAKÁLL színész, filmszínész, kabarészerző (65 éve)
1951
BAJOR GIZI Kossuth-díjas színésznő
1975
LUTZ, Carl svájci diplomata, 1942-45-ben budapesti konzul, zsidómentő (45 éve)
1984
CORTÁZAR, Julio argentin költő, novellista, író
1991
SZENDREY-KARPER László Liszt Ferenc-díjas gitárművész
2017
JARREAU, Al Grammy-díjas amerikai dzsesszénekes
2018
MELIS László Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző

Időjárás

Szerdán mindenhol számíthatunk hosszabb napos időszakokra, de kezdetben északon, északkeleten néhol egy-egy futó zápor, hózápor előfordulhat, majd délután a felhőátvonulásokból több tájegységünk is kialakulhatnak átmeneti jelleggel záporok, az északi hegyek magasabb tájain akár hózáporok is. A nyugati-északnyugati szelet továbbra is sokfelé kísérhetik élénk, erős, a Dunántúl északi felén akár viharos lökések is. Hajnalra délnyugaton foltokban pára, köd képződhet. Reggel -3 és +3, délután 4 és 11 fok között alakul a hőmérséklet.
Nem lesz front térségünkben.

4-11 °C

Top hírek

Napló ma

Ki ne hagyd!

Elton Johnnak tüdőgyulladása van, félbe kellett szakítania turnéját

Székkel dobálták meg a Porto afrikai futballistáját

A nő és a kiegyenesített körforgalom

Több millió dollárt hozott az ausztrál bozóttüzek károsultjai javára rendezett koncert

Blogstar video

Közösség

Most írtátok

Fontosnak tartja, hogy a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtést kezdeményezett a nemzeti identitás megtartásáért?

Szavazok
Fontos a véleményed. Ne tartsd magadban, BLOGOLJ!
Ha üzenni szeretnél nekünk, itt azonnal megteheted:

Elküld

Még több