Blogolj!
November 21., csütörtök

75 éve halt meg Kemény Ferenc, az első magyar sportdiplomata

2019.11.21.
K77

Hetvenöt éve, 1944. november 21-én halt meg Kemény Ferenc, első sportdiplomatánk, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja.

A vajdasági Nagybecskereken (ma Zrenjanin, Szerbia) született 1860. július 17-én egy zsidó bőrkereskedő fiaként, a keresztény vallásra egyetemi évei alatt tért át. Élethivatásként a nevelői pályát választotta, diákként egy ideig egy németországi internátusban is tanult, érettségi után, 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika, 1888-ban német és francia nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett, közben 1884-85-ben a párizsi College de France és a Sorbonne jogi előadásait is hallgatta. Ott ismerkedett meg, majd kötött barátságot a nála három évvel fiatalabb báró Pierre de Coubertinnel. Mindketten vonzódtak a testneveléshez, együtt vívtak és velocipédeztek, s kicserélték eszméiket a pedagógiáról, illetve az antik olimpiai játékok felújításának mindkettejüket foglalkoztató tervéről. Egyik sétájuk során Kemény vetette fel, hogy az első újkori olimpiát a klasszikus helyszínen, görög földön kellene megrendezni.

Kőszegen, Brassóban, majd Egerben volt reáliskolai tanár, majd igazgató. 1894-től a budapesti VI. kerületi állami főreáliskolában tanított, majd tankerületi főigazgató lett, közben számos pedagógiai cikket publikált magyar, német és francia nyelven. Kapcsolata megmaradt Coubertinnel, aki többször kikérte véleményét olimpiai ügyekben, majd 1894. január 15-én neki is megküldte körlevelét, amelyben az olimpiai mozgalom megszervezésében való közreműködésre kérte fel.

A levélváltások felgyorsultak, Coubertin április 12-én a megalakulandó Nemzetközi Olimpiai Bizottságban felajánlotta a tiszteletbeli alelnöki tisztséget Keménynek. A minisztérium azonban csak erkölcsileg támogatta, anyagilag nem, ezért nem lehetett jelen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság június 23-i párizsi alakuló kongresszusán. A NOB tagjai közé távollétében is beválasztották, így tagja lett az alapelveiben még ma is érvényben levő Olimpiai Chartát megszövegező testületnek. Az 1896-os első olimpia előkészületei nem voltak zökkenőmentesek, sokáig kétséges volt, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő Görögország képes lesz-e a játékok megszervezésére. Coubertin 1894 novemberében felvetette az akkor már Budapesten tanító Keménynek, hogy a millenniumi rendezvényekhez kapcsolódva Budapest is lehetne a házigazda. Kemény megkereste Eötvös Loránd kultuszminisztert, de ő nem állt az ügy mellé, amit túl kockázatosnak, rengeteg pénzt felemésztő vállalkozásnak tartott. Lehetséges, hogy a magyar rendezés gondolata is szerepet játszott abban, hogy a görögöknél 1895 elején nemzeti mozgalom bontakozott ki, és Athénban végül megrendezték az olimpiát.

Kemény Ferenc szervezője volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, amely 1895. december 19-én a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai tornacsarnokának tanácstermében alakult meg, a világon az első nemzeti olimpiai bizottságok egyikeként. A titkárrá választott Kemény vezette az 1896-os athéni olimpiára utazó küldöttséget, nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a megnyitó előtti napon az ő francia nyelvű beszédével avatták fel az olimpiai stadion újjáépítését fedező görög pénzember, George Averoff szobrát a stadion bejáratánál, és tagja lett annak az öttagú bizottságnak, amely a játékok során felmerült vitás kérdésekben döntött.

Az athéni játékok sikere tovább mélyítette az ellentéteket a két legnagyobb egyesület, az atlétákat tömörítő Magyar Athletikai Club (MAC) és a tornászok szerveződése, a Nemzeti Torna Egylet között. Kemény az NTE tagjaként akarata ellenére keveredett bele a magyar sport vezetéséért folytatott küzdelembe, amelyből a MAC vezetői kerültek ki győztesen. Miután túlsúlyba kerültek a MOB vezetésében, Keményt egyre jobban mellőzték, aki 1907-ben "az irigységnek és gyűlölségnek szemérmetlen kifakadásai" miatt lemondott NOB-tagságáról és a magyar sportban betöltött szerepéről. Az 1908-as olimpián még ott volt, de már csak magánemberként, a NOB 1911-es budapesti kongresszusára már meg sem hívták.

Elméleti, pedagógiai munkássága homlokterében továbbra is a testnevelés és az olimpiai mozgalom békeeszményének kérdése maradt. Jókai Mórral együtt alapította meg a Magyar Békeegyesületet, amelynek titkára lett. 1903-tól tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, szerkesztője az Ungarische Pädagogische Revue-nek, 1920-as nyugdíjba vonulását követően a Pedagógiai Lexikont szerkesztette. Társadalomtudományi tanulmányait az Athenaum adta közre. Tudományos munkásságának értékét mutatja, hogy 1906-ban papírra vetett A béke-probléma megoldásának egyik módja: a Világakadémia. A háború philosophiája című művét irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették.

A nyilas hatalomátvételt követően zsidó származása miatt 84 évesen feleségével nekik is a gettóba kellett vonulniuk, ezért 1944. november 21-én az öngyilkosságot választották.

Munkásságát sokáig hallgatás övezte, mígnem 1972-ben szülőhelyén felavatták mellszobrát. 1980. június 1-jén az egri sportcsarnok felvette a nevét, a városban, ahol egykor tanított, iskola, szobor, emléktábla is őrzi emlékét. 1988-ban a Testnevelési Főiskola olimpiai ligetében avatták fel szobrát, az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványtömb őrzi a magyar sporttörténetben meghatározó szerepet betöltő Kemény Ferenc nevét.

Névnapok

Olivér

Események

1704
II. Rákóczi Ferenc kiáltványt bocsátott ki a keresztény világ fejedelmeihez és népeihez, amelyben tájékoztatta őket az októberi selmecbányai béketárgyalások meghiúsulásának okairól. (315 éve)
1783
Párizsban levegőbe emelkedett az első, ember által irányított légballon, 9 kilométert szállt kb. 25 perc alatt.
1909
Nagyatádi Szabó István vezetésével Szentgálon megalakult a 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt. (110 éve)
1916
Az Égei-tengeren robbanás következtében elsüllyedt a kórházhajóként szolgáló Britannic óriásgőzös, a Titanic testvérhajója. Harminc ember meghalt, ezeregyszázat kimentettek.
1922
Budapesten megnyílt a Corvin Mátyásról elnevezett mozgóképszínház, a Corvin Filmszínház.
1937
Megindult a Zala megyei Budafapusztán a B-2-es jelű kúton a kőolaj kitermelése. Ez a nap az iparszerű kőolajbányászat "születésnapja".
1964
Budapesten felavatták az újjáépített Erzsébet hidat. (55 éve)
1990
Az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten aláírták a "Párizsi Charta Az Új Európáért" című okmányt, amely kinyilvánította az európai konfrontáció és megosztottság megszűnését.
1991
Mongóliában a Nagy Népi Hurál népköztársaságról köztársaságra változtatta az ország államformáját.
1995
Az amerikai Dayton közelében aláírták a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást.
2003
Az amerikai légierő végrehajtotta utolsó robbantási kísérletét az addigi legnagyobb hagyományos töltetű óriásbombával, amelynek romboló ereje egy kisebb nukleáris töltetével egyenértékű.
2016
Ferenc pápa véglegesen az összes katolikus papra kiterjesztette a terhesség-megszakításon átesett nők feloldozásának jogát, amely korábban csak a püspökök vagy az általuk megbízott gyóntatópapok kiváltsága volt.

Születések

1694
VOLTAIRE francia író, történetíró és filozófus (325 éve)
1834
GREEN, Henrietta Howland, a 19. század végének egyik leghíresebb és leggazdagabb pénzügyi befektetője, a "Wall Street boszorkánya" (185 éve)
1898
MAGRITTE, René belga szürrealista festő
1909
BORDY Bella balett-táncosnő, érdemes művész (110 éve)
1913
LITTMANN Imre Kossuth-díjas sebész, orvos (105 éve)
1916
CSORBA GYŐZŐ Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító
1924
BALOGH István Munkácsy Mihály-díjas grafikus, érdemes és kiváló művész (95 éve)
1937
KÓSA Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a magyar mozgókép mestere
1944
FARKAS Ádám Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész (75 éves)
1960
VÁCZI Zoltán Kossuth-díjas zenész
1965
GALBÁCS István Kossuth-díjas dzsesszzenész, a Hot Jazz Band együttes tagja

Halálozások

1695
PURCELL, Henry angol zeneszerző, orgonista
1916
I. FERENC JÓZSEF osztrák császár és magyar király, 1848-tól uralkodott
1944
KEMÉNY Ferenc pedagógus, tanügyi író, az olimpiai mozgalom úttörője (75 éve)
1970
RAMAN, Sir Chandrasekhara Venkata Nobel-díjas indiai fizikus
1980
RÉDEI László kétszeres Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1994
FEHÉR Miklós Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes és kiváló művész (25 éve)
2004
BOD Éva Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész (15 éve)
2014
AUGUSZTINOVICS Mária Széchenyi-díjas közgazdász (5 éve)

Időjárás

Kezdetben északnyugaton, északon még zárt lehet a felhőtakaró, majd ott is szakadozott lesz a felhőzet, több-kevesebb napsütés mindenütt valószínű. Kora délutánig északon egyre kevesebb helyen számíthatunk esőre, majd estétől a keleti országrészben fordulhat elő szórványosan csapadék. A délkeleti, déli szél több helyen megélénkül, az Észak-Dunántúlon helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul.

11–17 °C

Top hírek

Napló ma

Ki ne hagyd!

Helyreállt a világ dicsősége

VIDEÓ: GÓLPASSZAL TÉRT VISSZA DZSUDZSÁK!

South Park népe kivonult a denveri stadionba

NOS, AKKOR ITT A VÁLASZ

Blogstar video

Közösség

Most írtátok

Ön szerint fontos, hogy újra napi rendszerességgel tájékoztat minket az operatív törzs?

Szavazok
Fontos a véleményed. Ne tartsd magadban, BLOGOLJ!
Ha üzenni szeretnél nekünk, itt azonnal megteheted:

Elküld

Még több