Blogolj!
Augusztus 13., kedd

A világosi fegyverletétel évfordulója

2019.08.13.
K77

Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án adta meg magát az Arad vármegyei világosi vár alatt, a szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr vezette feldunai magyar hadsereg Rüdiger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc.

A magyar honvédsereg 1849 tavaszán visszafoglalta az ország nagy részét, majd április 14-én az Országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. I. Ferenc József, a fiatal osztrák császár büszkeségét félretéve, gyengeségét beismerve május elsején Oroszországtól, "Európa csendőrétől" kért segítséget. I. Miklós cár 200 ezres sereget küldött Magyarországra, ekkora orosz haderő még a napóleoni háborúk idején sem járt külföldön. A június 17-én kezdődött intervenció megpecsételte a szabadságharc sorsát, a két ellenségtől is fenyegetett honvédsereg visszavonulva újabb és újabb területek feladására kényszerült.

Fjodor Vasziljevics Rüdiger már júliusban fegyverletételre szólította fel a fővezér Görgeit, aki a küldötteket a kormányhoz utasította. A kormány abban reménykedve, hogy kiegyezhet az oroszokkal, az ország sérelmeit és a fegyveres harc jogosságát megindokoló iratot fogalmazott meg, és augusztus elején az 1848-as alkotmány szavatolása fejében a koronát is felajánlotta egy orosz nagyhercegnek. A cár azonban minden politikai tárgyalást megtiltott az orosz főparancsnok Ivan Fjodorovics Paszkevics (egyes átírások szerint Paszkievics) hercegnek, így az a követeket nem fogadta.

A magyar hadvezetés úgy döntött, hogy nem erőszakol ki csatát a Haynau vezette osztrák sereggel, hanem minden erőt a Tisza-Maros szögében von össze, így egyszerre vonta magára az orosz és az osztrák főerőket. A visszavonuló Görgei - akit Kossuth javaslatára leváltottak a fővezérségről, de hadteste élén maradt - manővereivel az intervenciós erők egyharmadát, négyszeres túlerőben lévő ellenséget kötött le. Aradra augusztus 9-én érkezett meg, aznap, amikor a fővezérré kinevezett Bem Temesvárnál csatát vállalt a császáriakkal, és döntő vereséget szenvedett. Görgei és a kormányzó Kossuth utolsó személyes találkozója augusztus 10-én este feszült légkörben zajlott, mert Görgei az aznapi minisztertanácson közölte: ha Temesvárnál csatát veszítenek, leteszi a fegyvert. A vereség híre hajnalban érkezett meg, és Kossuth a reggeli órákban Görgeit nevezte ki fővezérnek, és felhatalmazta a tárgyalások folytatására Paszkeviccsel. Görgei ezzel nem elégedett meg, mert a fegyverletételt "legális formák" között akarta végrehajtani. Némi alkudozás után augusztus 11-én délben Kossuth és a kormány lemondott, a politikai és katonai teljhatalmat Görgeire ruházták.

Az aznapi aradi haditanács (két ellenszavazattal a 80-ból) a fegyverletétel mellett döntött, mégpedig úgy, hogy az osztrákok és az oroszok által is szorongatott sereg az utóbbinak adja meg magát. A 29 889 fős, 9839 lóval, 144 löveggel rendelkező feldunai hadsereg, amelynek utánpótlása gyakorlatilag megszűnt, a gyalogságnak puskánként mindössze másfél lőszere maradt, augusztus 12-én a világosi síkra vonult. Görgei diktátorként írt levelet Rüdiger tábornoknak, aki hajlandónak mutatkozott a fegyverletételi ajánlat elfogadására. "A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére... én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól" - írta Görgei az orosz tábornoknak, és azt is jelezte: bízik a cár nagylelkűségében.

Görgei tisztikarával augusztus 13-án átlovagolt az orosz táborba, ahol Rüdiger fogadta, majd kiadta a parancsot a fegyverletételre. Az orosz szemtanú szerint "a gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták ezredzászlójukat. A huszárok, megállítván lovukat, megölelték azokat, és zokogva búcsúztak tőlük."

Az oroszok a magyar katonákkal emberségesen bántak, de Paszkevics határozottan közölte: amnesztiában senki sem reménykedhet. A magyar honvédsereg utolsó egységei augusztus során adták meg magukat, Pétervárad és Komárom vára szeptemberben, illetve októberben tárgyalás útján került császári kézre. Az osztrák megtorlás kegyetlennek bizonyult, hiába kért I. Miklós könyörületet I. Ferenc Józseftől. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. Október 6-án Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő 13 főtisztjét végezték ki, összességében mintegy 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre.

A közvélemény a szabadságharc bukásáért - nem kis részben Kossuth Vidini levele miatt - Görgeit tette felelőssé. Maga Görgei azt remélte, hogy - mivel Aradon és Világosnál minden felelősséget magára vállalt - a győztesek csak őt végzik majd ki. Az oroszok azonban presztízskérdést csináltak abból, hogy mivel nekik adta meg magát, megkíméljék életét, így a tábornokot "csak" Klagenfurtba internálták, míg 13 társa Aradon mártírhalált halt. Görgei életének hátralévő 67 évében igazi katonához méltó nyugalommal, méltósággal viselte az igaztalanul rásütött áruló bélyeget.

Névnapok

Ipoly

Események

1516
I. Károly spanyol király és I. Ferenc francia király aláírta a Noyoni békszerződést.
1624
XIII. Lajos francia király teljhatalmú miniszterré nevezte ki Armand Jean du Plessis Richelieu bíborost, aki 1642-ig tartó kormányzása alatt megteremtette a központosított abszolút monarchiát. (395 éve)
1645
Megkötötték a Svédország és Dánia-Norvégia között zajlott Torstenson-háborút lezáró brömsebroi békét, amellyel Svédország jelentős területeket kebelezett be.
1792
XVI. Lajos francia királyt és családját a Temple börtönébe zárták.
1849
Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn a Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg (29.889 fő, 9.839 lóval, 144 löveggel) megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak. (170 éve)
1894
Miután engedélyezték a budapesti földalatti vasút építését, megkezdődtek a két évig tartó munkálatok. (125 éve)
2004
Görögország rendezte meg a XXVIII. nyári olimpiát (A sportesemény augusztus 29-én fejeződött be). (15 éve)
2014
Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női versenyzője bejelentette, hogy visszavonul a versenyszerű sakkozástól. (5 éve)

Születések

1723
WESZPRÉMI ISTVÁN író, orvostörténész, az első magyar orvostörténeti kutató
1814
ANGSTRÖM, Anders Jonas svéd fizikus és csillagász, nevét a spektroszkópiában régebben használatos hosszúságegység őrzi (205 éve)
1819
STOKES, Sir George Gabriel angol fizikus, matematikus, elsőként ismerte fel a fény fluoreszkálását (200 éve)
1829
SZECSENOV, Ivan Mihajlovics orosz fiziológus, akadémikus (190 éve)
1879
IRELAND, John Nicholson angol zeneszerző (140 éve)
1884
MÁTTIS TEUTSCH JÁNOS erdélyi magyar festő, szobrász, grafikus (135 éve)
1895
BARTA István olimpiai bajnok vízilabdázó
1899
HITCHCOCK, Sir Alfred Oscar-díjas angol származású amerikai filmrendező (120 éve)
1909
OTTO, Werner német üzletember, a csomagküldő szolgálat egyik alapítója (110 éve)
1912
LURIA, Salvador Edward Nobel-díjas olasz származású amerikai mikrobiológus
1929
MINÁRY Olga Ybl Miklós-díjas építész (90 éve)
1947
HORNOK László Széchenyi-díjas agrármérnök, mikrobiológus, növénypatológus, akadémikus
1959
KISS János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, érdemes művész (60 éves)

Halálozások

1522
MORANDO, Paolo MORANDO olasz festő
1613
GABRIELI, Giovanni velencei zeneszerző, a Szent Márk templom orgonistája
1799
BAZSENOV, Vaszilij Ivanovics orosz építész (220 éve)
1917
BUCHNER, Eduard Nobel-díjas német biokémikus, a sejtmentes erjedés felfedezője
1954
GAÁL Gábor író, irodalomtörténész, szerkesztő, a két világháború közötti romániai magyar irodalom egyik vezetője (65 éve)
1983
VILT Tibor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász, kiváló művész
1994
WÖRNER, Manfred német kereszténydemokrata politikus, 1988-94-ben a NATO főtitkára (sorrendben a 7.) (25 éve)
2004
KÖRNER Éva Széchenyi-díjas művészettörténész (15 éve)
2009
LES PAUL amerikai zenész, gitáros, az elektronikus gitárok tervezésének úttörője (10 éve)
2015
POSZLER György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta, akadémikus

Időjárás

A fátyol- és gomolyfelhők mellett a Tiszántúlon sok, másutt kevesebb napsütés várható, majd estétől mindenütt megvastagszik a felhőzet. Napközben csak helyenként, estétől egyre többfelé alakul ki zápor, zivatar. Az északnyugati, északi szél főként a Dunántúlon megerősödik, az Észak-Dunántúlon, valamint zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 18 és 24 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 35 fok között alakul, nyugaton lesz a hűvösebb, keleten a melegebb.

25–35 °C

Top hírek

Napló ma

Ki ne hagyd!

10 ÉVES A VB-BRONZ! - VIDEÓ

HÁBORGÓ AZERIEK? AKKOR MIT SZÓLJON EZ A CSAPAT?! - VIDEÓ

Dánia: lángoló Koránnal a kezében mentették ki a pártvezetőt a no-go zónából - VIDEÓ

VIDEÓ! Iskolai felvételen a tanár elleni tetten ért erőszak

Blogstar video

Közösség

Most írtátok

Milyen célra adna pénzt?

Szavazok
Fontos a véleményed. Ne tartsd magadban, BLOGOLJ!
Ha üzenni szeretnél nekünk, itt azonnal megteheted:

Elküld

Még több